Érelmeszesedés, vérzsírok lerakódása az erek falában az egyik legsúlyosabb következményekkel járó betegségünk. Szívinfarktushoz, alsó végtag elhaláshoz, agylágyuláshoz vezethet.

Megelőzése mellett fontos teendőink vannak akkor is, amikor már valakinél kialakult az érelmeszesedés. Az elmeszesedett érrészletek védelme, a meszes részek megrepedéséből eredő hirtelen érelzáródások megelőzése kulcskérdés.

Ezen a téren komoly kutatásokat végeznek világszerte.

Egy most megjelent tanulmányban genetikailag módosított egerekben a rendszeres és hosszantartó mozgás hatását vizsgálták.

A génmódosítás lényege, hogy a módosított gén miatt az egerekben a zsíranyagcsere zavart szenved, bennük az érelmeszesedés sokkal gyakoribb és súlyosabb, mint normálisan lenne.

Az egerekben végzett kísérlet eredménye, hogy hat hónaos, rendszeres plusz mozgás szövettanilag is különböző, stabilabb meszes érrészek alakultak ki, mint a szokásos napi mozgáson túl nem mozgó egereknél. A stabilabb meszes foltok kevésbé érzékenyek, kisebb eséllyel repednek meg, ritkábban okoznak súlyos érelzáródást.

Az állatmodell alapján joggal gondolható, hogy az érelmeszesedéssel bíró emberek számára is jelentős védő hatást képes gyakorolni a rendszeres, hosszú időn keresztül végzett mozgás. Az edzés csökkentheti a szívinfakrtus, az agylágyulás és az alsó végtagi elhalás kockázatát.

Forrás: Medicine & Science in Sports & Exercise