Mai kor egyik legnagyobb egészségügyi kihívása a stressz.

A folyamatosan változó környezet, a mindennapi munka, a család fenntartása, a megfelelési kényszerek.

A fokozott stressz, a stressz csökkent kezelési képessége, könnyen vezethet teljesítmény romláshoz, depresszióhoz, nyugtalansághoz, testi lelki betegségek megjelenéséhez.

Egy kanadai munkacsoport most arra keresett választ, hogy a stressz hatására milyen hormonális, szívérrendszeri és szubjektív változások következnek be az alacsony-közepes-magas szintű gyermekkori anyai törődésű személyeknél.

A kísérleti eredmények kimutatták, hogy azon emberek, akikkel az anyjuk gyermekkorban (0-16 éves) keveset törődött, a stressz hatása kevésbé emelkedik a vér kortizol szintje, mint azok személyeknél, akikkel az anyjuk közepes mértékben törődött. Hasonlóan kevésbé emelkedett a kortizol szint azoknál, akikkel anyjuk sokat törődött.

Ettől eltér a stresszel összefüggő depresszió, nyugtalanság és önértékelés mértéke. Azon embereknél, akik édesanyjuktól kevés törődést kaptak, jelentősebb depressziót, nyugtalanságot, és csökkent önértékelést találtak. A közepes és magas törődésű csoport között ezen három szempontban nincs eltérés.

Az eredmények érdekes tényezőre hívják fel a figyelmet: a gyermekkori életmód egész életet befolyásoló hatására. A sok, magas szintű anyai törődés segíti a későbbi élet során a stresszes helyzetek kezelését, a stressz következményeként kialakuló egészségproblémák megelőzését.

Csontritkulás az egyik legféltebb időskori megbetegedés. Korábbi bejegyzésben írtam már arról, hogy a mozgás mennyire fontos a rendszeres mozgás a csontritkulás megelőzésében.

Most egy másik, saját magunk által nem befolyásolható tényezőről ejtek pár szót: a gének szerepéről.

Japán kutatók vizsgálták 113, fiatal (25 év körüli) hölgy esetében, hogy 7 éves utánkövetés során milyen csontsűrűség-változás történik a egy gén különböző allél típusai (eltérő módosulatai) esetén.

A vizsgált gén a  "low-density lipoprotein receptor-related protein 5 (LRP5)" - egyfajta, zsíranyagcserében részt vevő fehérje volt, és annak is az A1330V polimorfizmusa. Ennek a  génnek két fajta variációja van, mely a két szálú DNSben 3 formában lehet jelen: AA, AV és VV formában. Azaz vagy mind a két szálban a V típus van, vagy mind a kettőben az A típus, vagy egyikben az A másikban a V típus.

A 7 éves utánkövetés során azt találták, hogy az AV és a VV kombinációval rendelkező hölgyekben jelentős csontsűrűség-csökkenés történt, míg az AA kombinációval rendelkezőknél csökkenést nem figyeltek meg.

A vizsgált nők közül 52% rendelkezett AA kombinációval, míg 39% AV és 9% AA kombinációval.

A vizsgálat eredménye alapján a genetikai szűrés hasznos eszköz lehet a csontritkulásra való hajlam detektálására és ezáltal a megelőzés idejében való megkezdéséhez.

Azért, hogy ez a cikk se maradjon meg a puszta genetikánál, a vizsgálat kitért az alkoholfogyasztás hatására is. Az eredmények azt mutatják, hogy az alkohol fogyasztása önmagában hozzájárul a csontvesztéshez. Sőt ez az alkoholnak köszönhető csontsűrűség csökkenés erőteljesebb azon embereknél, akik már genetikailag is fogékonyak a csontritkulásra.

Asia Pac J Clin Nutr. 2010;19(4):534-9

Az egész életünket meghatározza az, hogy gyermekként hogyan növünk fel. Hogyan fejlődik testünk, szellemünk, értelmünk, lelkünk.

Egy skót tanulmányban a kutatók arra kerestek választ, hogy az iskoláskorú gyermekek reggelizési szokásai milyen kihatással bírnak az egészségi állapotukra, egészségi mutatóikra.

A felmérés során több mint 4ezer 10-16 év közötti gyermeket vizsgáltak meg.

Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a reggelit soha nem evő gyermekek szignifikánsan nagyobb számban elhízottak, mint azok, akik minden reggel reggeliznek. Ugyanígy a nem reggelizők kevesebb fizikai aktivitást végeznek, rosszabb a fizikai teljesítőképességük, fittségi állapotuk. Ez az összefüggés különösen megfigyelhető fiúk esetében.

Az a kérdés nyitva marad, hogy ezek az összefüggések között milyen ok okozati kapcsolat áll fenn. Az biztos, hogy az egészséges életvitel összetevői általában egyszerre vannak jelen, vagy éppen hiányoznak. Tény továbbá, hogy a rendszeres testmozgás, egészséges étkezés már a gyermekek fejlődésére jelentős pozitív hatással bír, melynek előnyeit egész életükben élvezni fogják.

Eur J Clin Nutr. 2010 Oct;64(10):1086-92. Epub 2010 Aug 4.

Sokat írtam már a mozgás jótékony hatásáról. De mi újság a mozgásnélküliséggel?

Amerikában egyre nagyobb gond a mérhetetlen mennyiségű képernyő ülés. TV, internet. Sajnos ez Magyarországon is igen jellemző. Mily meglepő, de ebben is a világelső közé tartozunk.Több mint 3 órát töltünk TV előtt naponta átlagban...

Egy skót tanulmányban 4500 főt (35 év felettiek) vizsgáltak négy éven keresztül. Arra kerestek választ, hogy a képernyő előtt eltöltött idő hogyan függ össze a szívbetegségek kialakulásával.

Az eredmények azt mutatják, hogy a napi 4 óránál több időt képernyő előtt töltő személyek esélye szívbetegség kialakulására 2,3x magasabb, mint azoknak, akik napi 2 óránál kevesebb töltenek képernyő előtt. A magasabb kockázat kimutatható összefüggésben áll a krónikus gyulladással (magasabb C reaktív protein), valamint a magasabb BMI-vel és HDL szinttel.

J Am Coll Cardiol. 2011 Jan 18;57(3):292-9.

Ismert tény, hogy a csontritkulás megelőzésének gyógyszeresen az első lépése a megfelelő D vitamin és kálcium pótlás. A D vitamin és a csontok anyagcseréje közötti kapcsolatra azonban kevés ismeret anyaggal rendelkezünk férfiak esetében.

Egy friss dán tanulmány 20 és 29 év közötti férfiaknál vizsgálta a D vitamin szintet, a mellékpajzsmirigy működését és az anyagcsere kapcsolatát.

Eredményeik meglepőek voltak. A vizsgálatban  részt vevők 6,3%-ának volt alacsony a D vitamin szintje nyáron, mely arány télen 43,6%-ra emelkedett. A D vitamin szint fordított arányosságot mutatott a férfiak csontsűrűségével, illetve szoros összefüggésben állt a csont anyagcsere mutatóinak vérszintjével.

Ennél érdekesebb megfigyelés, hogy az alacsony D vitamin szinttel és csontsűrűséggel rendelkező férfiaknak magasabb volt a testzsír százalékuk, valamint a BMI-jük. Sőt ezen férfiak nem csak az elhízás terén mutattak rosszabb adatokat, de az inzulin anyagcseréjük is zavartabb volt, magasabb volt náluk az inzulinrezisztencia mértéke.

Arra a kérdésre, hogy ezen adatok és eredmények milyen ok okozati összefüggésben állank egymással, hogy ezeknek egymásra van-e hatásuk, vagy mondjuk csak "egyszerűen" minden adat a mozgásszegényebb életmóddal, egészségtelenebb táplálkozással függ össze, jelen tanulmány választ nem ad.

Clin Endocrinol (Oxf). 2010 Nov;73(5):573-80

Felnőttek körében több vizsgálat is történt már arra vonatkozóan, hogy a rendszeres testmozgás hogyan hat az agyi működésre. Az egyik legutóbbi tanulmány ezt az öszefüggést 7-11 éves, elhízott gyermekeknél vizsgálta.

A gyermekkori elhízás sajnos egyra nagyobb problémát jelent világszerte. Friss németoszrági felmérések szerint az ottani iskolás korú gyermekek 18-19%-a mondható túlsúlyosnak. A túlsúly legyőzésének egyik módja a rendszeres mozgás.

Jelen tanulmányban a gyermekek 13 héten keresztül napi 20-40 perces mozgásban vettek részt, majd ezt követően mérték az agy végrehajtó funkcióinak, a matematikai teljesítménynek a változását, valamint műszeresen a tesztek során az agyi vérkeringést.

Az eredmények magukért beszélnek: a végrehajtó fuknciók és a matematikai teljesítmény a mozgás mennyiségével arányosan javult. Minél többet mozgott a gyermek, annál jelentősebb a javulás. Ezzel párhuzamosan az agyi vérkeringés megoszlása is módosult.

Jelen tanulmány fontos jelzést adhat a szülőknek, tanároknak, hogy a gyermekek nevelésében a mozgás nem csak a testsúly csökkentésénél, a későbbi egészségkockázatok mérséklésénél játszhat fontos szerepet, de egyszerű módja lehet a gyermek szellemi fejlődésének elősegítésében is.

Health Psychol. 2011 Jan;30(1):91-8

Már évek óta jelennek meg sorra tudományos közlemények, melyek egyre erősebb bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a rendszeres mozgás komoly megelőző hatással bír a vastagbélrák vonatkozásában.

Most egy amerikai kutatócsoport vállalkozott arra, hogy az eddig megjelent tanulmányokból egy összesítést készítve alkosson véleményt a mozgás vastagbélrák-megelőző hatásáról.

A kutatók összesen 20 olyan tanulmányt találtak és elemeztek, melyek az utóbbi években a vastagbél-adenoma (vastagbélrákot megelőző elváltozás) és a fizikai terhelés, mozgás kapcsolatát vizsgálták.

Az összevetés eredménye azt mutatja, hogy szoros, fordított összefüggés van a fizikai aktivitás mértéke és a vastagbél-adenoma megjelenése, gyakorisága között. Azaz minél többet mozog valaki, annál kevesebb adenomája van. Ez az összefüggés ugyanúgy fennáll férfiak, mint nők esetében.

Ezzel a tanulmány újabb erős bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a mozgás jelentős szereppel bírhat a vastagbélrák megelőzésében.

Br J Cancer. 2011 Feb 8.

Régóta ismerjük, hogy az étkezésünk jelentősen befolyásolja egészségünket és életünket. Most itt az egzakt válasz a kérdésre: mennyivel?

Egy 10 éven keresztül végzett megfigyelés szerint az egészségtelen táplálékot fogyasztók halálozása 1,4x magasabb idős korban, mint az egészséges ételt fogyasztóké.

Mit értünk egészséges étkezésen: alacsony zsírtartalmú ételek, gyümülcsök, teljes kiörlésű gabonák, baromfi, hal és zöldség fogyasztását.

J Am Diet Assoc. 2011 Jan;111(1):84-91.

Osteoporózis, csontritkulás - az egyik legféltebb időskori betegség. Csípőtörések, csuklótörések, csigolyatörések, következményes mozgáskorlátozottság, tüdőgyulladás, fájdalmak.

Ha Ön el szeretné kerülni, mozogjon!

Legújabb kutatások alapján a mozgás kálcium és D vitamin beviteltől függetlenül növelni képes a csontsűrűséget. Sőt! A mozgás jótékony hatásához a kálcium és a D vitamin semmilyen plusz hatást már hozzátenni nem tud.

A vizsgálatokat 180 fős, 50-79 éves korosztályú férfiak körében végezték. 18 hónapos heti 3x gyakoriságú mozgásprogrammal, illetve napi 1000 mg kálcium és 800 IU D3 vitamin bevitellel. A mozgásprogramban részt vevők körében a csontsűrűség 1,9-2,2%-kal emelkedett. Azon férfiak körében, akik mozgásprogramban is részt vettek, és mellette kálciumot és D vitamint is fogyasztottak, szintén ekkora mértékű emelkedést detektáltak.

J Clin Endocrinol Metab. 2011 Jan 5.

Mostanában igen sokan kérdezik tőlem, hogy ok-ok, mozogjunk, de mennyi mozgás javasolt?

Erre a WHO-val összhangban lévő ajánlást tudom modani:

Hetente 150 perc kardio + 40 perc rezisztencia

Mit jelent a kardio? És a 150 perc?

A 150 perc lehet bármilyen elosztásban, a lényeg, hogy 30 percnél rövidebb alkalom nem számít. Így lehet 3x50 perc, lehet 5x30 perc, stb.

A kardio alatt értjük, hogy közepes intenzitású mozgás. Ez kb a maximális pulzus 60%-nak felel meg. Legegyszerűbben az a pont, amikor még tudunk beszélni a mozgás során (nem fulladunk annyira, hogy beszédre ne legyen szusz), ahol már izzadunk.

Mi a rezisztencia mozgás?

Ez az ellenállás elleni mozgás. Az, amikor súlyt emelünk, guggolunk, hasizmozunk, stb. Gyakorlatilag ez az izom mennyislgének növelésére szolgáló mozgás. Az izom mennyisége pedig az egyik kulcs szereplője a szervezet cukorháztartásának, így az egészségnek.

Jó mozgást!:)

Érdekes felmérés jelent meg a Magyar Nemzet Online-on.

Miért érdekes?

Számomra elsősorban azért, hogy mennyire erős a hárítás, és mennyire a könnyű végén fogjuk meg a dolgokat. És érdekes, hogy a mozgás fontossága mennyire nincs benne a köztudatban.

Külső tényezők, amiket okolunk: rossz anyagi helyzet, túlhajszoltság-stressz, magas gyógyszerárak, kedvezőtlen gazdasági helyzet.

Saját magunkban felfedezett okok: rossz étkezési szokások, dohányzás, alkohol, kábítószer, mozgásszegény életmód.

Nézzük meg kicsit közelebbről az egészségi állapotunkat. Miben betegszünk és halunk meg? Szív és érrendszei betegségekben, rákban.

Mi köze az rossz anyagi helyzetnek a szív és érrendszeri betegségekhez, mi köze a rákhoz? Az egy dolog, hogy semmilyen közvetlen összefüggést nem találunk (közvetettet is igen nehezen), de semmilyen statisztika nincs olyan eredménnyel, miszerint a szegényebbeknél több lenne pl. a vastagbélrák, mint a gazdagabbaknál. Sőt!

Az összes minket fenyegető betegség civilizációs. Azaz a gazdag államokat érinti jobban, szemben az elmaradottabbaknál. A civilizált embernek van pénze csokoládéra, süteményekre, állandó húsra, szükségesnél több étel evésére, a civilizált ember teheti meg, hogy nem kell mozognia a létfenntartásához.

Itt azt hiszem, sok és nagy feladathegy tornyosodik: megmutatni és elfogadtatni, hogy az egészségi állapot fő felelősei mi vagyunk! Azon belül is a mozgás és az egészséges étkezés!

A többi hab a tortán és finomkodás.

A blog címe: prevenció. Most mégis picit eltérek tőle. Jelen poszt témája: az egészség megbecsülése, értéke hazánkban. Ami talán nem is oly nagy eltérés, hiszen a prevenciót kb. olyan komolyan gondoljuk, amennyire megbecsüljük a azt, amit meg kívánunk őrizni.

A poszt apropóját a Világgazdaság mai számában talált cikk adta: "Meglepően magas keresetek" (elérhető: http://vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/meglepoen-magas-keresetek-316277). Első pillanatra megörültem, hogy de jó, emelkednek az egészségügyi fizetések, látszik, hogy a honpolgárok fontosnak tartják a megelőzést, és ezt kifejezik a megelőzésben részt vevő szakemberek megbecsülésében is.

A cikkhez mellékelt táblázatot átböngészve azonban hatalmas csalódásban volt részem. Miről szól a táblázat? Arról, hogy az egyes iparágakban, foglalkozási kategóriákban mennyi az átlagfizetés. Önök szerint az egészségügy hanyadik a 18 kategóriában? A 16-17.! Egyetlen csoportnak alacsonyabb csak a fizetése: a vendéglátásnak. (A mezőgazdaságét a pár forinttal nem tartom eltérőnek az egészségügyitől.)

A második legalacsonyabb az átlagfizetés abban a foglalkozási körben, ahol egyetemi tanárok, docensek, nemzetközi hírű professzorok is dolgoznak - elvileg jelentős átlagemelő fizetéssel, nem is beszélve a temérdek diplomás - értelmiségi - orvossal, gyógytornásszal, gyógyszerésszel, védőnővel, szociális munkással, a sor még sorolható.

Tényleg ennyire lenézett és megbecsülés nélküli az egészségügy? Ezt Önök és a társadalom valóban komolyan gondolja? Miért csodálkozik és háborodik fel a következményeken? Miért csodálkozik az ellátás színvonalának csökkenésén? (És nem a tudomáyos, kutatási színvonalon - mert azt a nyugat továbbra is megbecsüli, ergo megéri végezni.) Ön ennyi pénzért milyen szakembert találna a saját munkahelyére? Ön ennyi pénzért mennyit lenne hajlandó dolgozni? Milyen lelkesedéssel és elkötelezettséggel?

Nem alszol megfelelően? Nyugtalan vagy? Felébredsz? Másnap fáradt vagy? Nem tudsz koncentrálni?

Nézd meg! Lehet, a mozgáshiány az oka...

Svájci kutatók vizsgálatai eredménye egyértelmű párhuzamot talált a rendszeres edzés és a jó alvás között.

Vizsgálatukban fiatal sportolók alvását hasonlították össze hétköznapi fiatal emberekével. Összesen 434 főt vizsgáltak, 17 éves átlagéletkorral.

Az eredmény önmagáért beszél: azon fiatalok, akik rendszeresen mozogtak, könnyebb és gyorsabb volt az elalvás, kevesebbszer ébredtek fel éjjel, napközben frissebbek voltak, jobban tudtak koncentrálni.

Javaslat: ha fittebb szeretnél lenni, ha többet szeretnél teljesíteni, ha jobb tanuló szeretnél lenni, mozogj!

Számos tanulmány, megfigyelés számol be arról, hogy a rendszeres, megfelelő szintű fizikai aktivitás csökkenti a rákos daganatok kialakulásának esélyét. 170 tanulmány feldolgozása után egyértelműen kijelenthető, hogy az edzés segít megelőzni a mell- és vastagbélrákot, szerepet játszhat a prosztata- és a tüdőrák megelőzésében.

A jótékony hatás háttere mind a mai napig azonban nem ismert. Egy nemrégiben megjelent kutatási eredmény viszont megtette az első lépést a mechanizmus kiderítésére.

Angliai kutatók kísérletes körülmények között kimutatták, hogy a rákos átalakulás előszobájában lévő - prekarcenózus - szövetekre az átmeneti és ismételt szöveti savasodás olyan hatással van, hogy akadályozza a már agresszív, terjedő, áttéteket képző rákos forma kialakulását.

A rendszeres edzés pedig pont ilyen átmeneti és ismétlődő szisztémás savasodást eredményez.

Ezzel az általános megfigyeléseken túl, már mélyebb bizonyítékkal is rendelkezünk, hogy a renszeres testmozgás nem csak a szív-érrendszeri-, de a rákos betegségek megelőzésében is igen fontos!

A teljes cikk elolvasható: Biol Direct

Picit elmaradt a bejegyzés.. Ennek jelentős oka, a való élet teendőinek megszaporodása. Úgy néz ki, mind több ember hiszi és fogadja el, hogy az egészségéért elsősorban ő felel. Szűrésekkel, mozgással, étkezéssel.

Jelen poszt apropóját egy pár nappal ezelőtt megjelent hír adja: nem mindegy, mit eszünk a mozgás után.

A cikkben leírt kutatás a mozgás és a cukorháztartás kapcsolatát vizsgálta. Az eredmény nem csak megerősítette azt az ismert tényt, hogy a mozgás javítja az inzulinérzékenységet - azaz segíti a szervezetet a cukor, szénhidrát feldolgozásában -, hanem rámutatott két újabb ismeretre is: 

• az inzulinérzékenység akkor javul a legjobban, ha a mozgsát követő táplálkozás kevés szénhidrátot tartalmaz,
• a zsírmobilizációt pedig az növeli a legjobban, ha a mozgás utáni étkezés csökkentett energiabevitelű

Hétköznapi életre lefordítva: a hosszantartó egészség, a szívérrendszeri betegségek megelőzése megtehető, ha

• rendszeresen (kétnaponta) mozgunk (legalább 30 percig, de inkább egy órát 120-130 pulzusszámon)
• valamint emellett kevés tésztát fogyasztunk, előtérbe helyezzünk inkább a zöldségeket, húst

A zsírmobilizáció pedig akkor érhető el, ha kevesebbet eszünk:)

http://bit.ly/drB0fE

Hihetetlen számok.. Cukorbetegségre évente 174 milliárd! Ez azt jelenti, hogy 10 millió lakosnál mindenki 17400,- Ftot "költ" a cukorbetegség kezelésére évente. Ha 4 millió járulékfietővel számolunk, akkor 43500,- Ft / járulékfizető / év. És ez csak növekedni fog a következő években...

Ami érdekes számomra, hogy sehol nem látom a megelőzést. Pedig "A mozgás úgy hat, mint az inzulin"

Dr. Apor Péter c. egyetemi tanár idén megjelent összefoglaló cikkében részletesen foglalkozik az edzés-testmozgás és a szervezet cukorháztartása, a cukorbetegség megelőzése és gyógyítása összefüggéseivel.

Az összefoglaló cikk az Orvosi Hetilap 2009 márciusi számában jelent meg.

A szerző több évtizedes szakmai tapasztalattal bír a testedzés, a cukorbetegség, az anyagcserebetegségek témakörben. 1969-1986 között a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetében dolgozott. 1986-2003 között a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet 3. Osztályát vezette. 1972-73-ban a stockholmi TF-en (most Karolinska Institute IIIrd Dept. of Physiology) P. O. Astrand mentorsága alatt, 1982-83-ban a UCLA-n, R. V. Edgerton vezetésével kutatott, oktatott. Az úszók mellett évtizedek óta működött sportorvosként, a női röplabda válogatott orvosa is volt több éven át. Az MSTT, a M. Sportorvos Társaság, a M. Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság vezetőségi tagja, a Sportorvosi Kollégium tagja, 6 magyar orvosi társaság, a European College of Sport Science tagja. Szerkesztő bizottsági tanácsadó a J. of Sport Science (Anglia), szerkesztő bizottsági elnök a Sporttudományi Szemle lapnak.

A cikk főbb megállapításai:

• A rendszeres edzés növeli a szervezet antioxidáns aktivitását
• A rendszeres edzés csökkenti a vércukorszintet
• A rendszeres edzés csökkenti a vér triglicerid (vérzsír) szintjét
• Az edzés gyógyszernek tekinthető azok számára, akik az étkezést követően nagy oxidatív stressznek vannak kitéve
• A rendszeres edzés az inzulin hatékonyságát 40%-kal képes javítani
• A helyesen végzett edzés csökkenti a gyulladást, ezzel megelőzi az érelmeszesedést.
• Az edzés csökkenti a depressziót
• Az edzés javítja a szív működését
• Rendszeres testmozgás 74%-kal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulás kockázatát
• A zsírégetés optimuma a maximális pulzus 60%-a környékén van.
• A mindenkinek ajánlott napi testmozgás legalább 30 perc a hét legalább öt napján

Teljes cikk: Orvosi hetilap 2009;150(13):579-87.

Az egészségpénztári tagok nagy része még mindig a gyógyszerek megvásárlására használja fel pénztári keretének nagy részét, pedig a tavasz közeledtével érdemes a szabadidős sportszolgáltatásokat is igénybe venni – hívta fel a figyelmet az OTP Egészségpénztár az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A társaság kiemelte: a következő hetekben számos, amatőr szinten sportolónak is szóló kerékpár- és futóverseny, valamint túra indul, amelyeken a nevezési díjak nem kis terhet jelentenek a résztvevők számára. Sokan azonban nem tudják, hogy egészségpénztári számlájuk terhére elszámolhatják a nevezési díj költségét mind a hazai, mind a külföldi versenyekre – mutatott rá az egészségpénztár közleményében.

Ahhoz, hogy az egészségpénztár megtérítse a nevezési díjat, arról a résztvevőnek számlát kell kérnie (az egészségpénztár nevére, címére és a tag nevére, okiratszámára), amelyet – akár személyesen, akár postai úton – el kell juttatnia az egészségpénztárnak, ami ez alapján téríti meg az összeget.

(MTI)

ui: és az OEP mikor fog prevencióra fizetni?

Eddig általában a mozgás egészségmegörző hatásáról szóltam, arra vonatkozó cikkeket, tanulmányokat szemléztem. Úgy vélem, hogy legfontosabb prevenciós eszköz - a mozgás - mellett érdemes szót ejteni a segítőkről is.

Egyik ilyen a szaunázás. A bejegyzés apropóját adja egy tegnap hozzám intézett kérdés: a kérdező gyermekkorában a szülei mindig azt mondták, "fiam, felhevült testtel ne menj hideg vízbe, mert belefulladhatsz". Mi igaz ebből, hiszen a szaunázás után aztán tényleg felhevült testtel csobanunk egy jót a jéghideg merülőfürdőbe...

Kezdjük ezzel a kérdéssel, illetve a rá adott válasszal.

Azt kell mondani, mindenkinek igaza van. Az igazság alapja egy különleges élettani idegi reflex. Ez pedig az arc érzőidegeiből kiinduló és a szív-ütésszámát (pulzus) szabályozó egyik idegen keresztül a szívbe jutó reflex, melynek az eredménye: az arcot érő hideg hatására a szív-ütészsáma (pulzsuszám) csökken. Exrém esetben a szív akár meg is állhat.

És ezen ismeret alapján lehet a kettő megfigyelés között különbséget tenni:

1. felhevült testtel ne ugorjunk hideg vízbe

Igaza van nagyanyáinknak, szüleinknek. Hiszen mi a jellemző a strandon? "De jót napoztam, irány egy fejessel a medencébe!" - és jöhet a reflex: arcot hideg víz éri, reflexesen csökken a szívfrekvencia. Nem is beszélve arról, hogy ez a reflex a pulzusszám mellett befolyásolja többek között a légzést is... Víz alatt pedig a légzés amúgy is problematikus nekünk...

2. szaunázást követően hideg vízzel mossuk le magunkat

Igaza van. Miért is? Mert a szaunázás szabályai a következő sorrendet javasolják: karok, lábak, hát, mellkas.
Igen, az arc hiányzik, illetve a legutolsó helyre kerülhet. Akkor, amikor a testünk már "megszokta" a hideget, a reflex már nem lesz olyan éles és erős.

Szóval jó szaunázást!

Sokszor éri vád az orvosokat, hogy nem tudnak másban gondolkodni, mint gyógyszer, gyógyszer és gyógyszer. Hogy miért nem az egészség fontos a számukra, miért a betegség.

Úgy látszik, ez a szemlélet nem teljesen az orvosok kiváltsága. Sőt megkockáztatom, az orvosok ilyen hozzáállása másodlagos jelenség. Mondom mindezt saját tapasztalat alapján.

A történet lényege, hogy gondoltuk volt, szakítunk a betegség-szemléletű megközelítéssel. Menedzserszűréseinket nem úgy zárjuk, hogy "íme, itt az eredmény, Önnek nincs betegsége, nem kell foglalkozni vele, egy év múlva jöjjön vissza." Úgy gondoltuk, ez az igazi betegség szemlélet. Ez az, amikor az ügyfelet, hacsak nem beteg, látni sem akarjuk, kezdjen magában amit akar. De NEM! Mi úgy gondoltuk, ilyenkor kell csak igazán foglalkozni az ügyfelünkkel, mindent megtenni annak érdekében, hogy egészsége minél tovább megmaradjon.

Az egészség megőrzésének kulcsa, meggyőződésem, a rendszeres mozgás, a helyes táplálkozás és a megfelelő kiakpcsolódás, lelki relaxáció. Ennek rendje és módja szerint minden menedzserszűrésen részt vett személynél a rövid - 15 perces - összefoglaló értékelés során külön kitértem a mozgásra, az étkezésre. Ja és gyógyszert nem írtam fel, mert minek, ha egészséges, illetve ha tudom, hogy a kezdődő eltérések (koleszterin, vérnyomás, derék- és nyaki fájdalmak, magasabb pulzusszám) mozgással és rendes étkezéssel mind mind normalizálhatóak több évtizeden keresztül.

Úgy látszik, az igyekezetem nem hullott termékeny talajra, vagy nekem sikerült nagyon rosszul átadnom. Lényeg a lényeg, hogy még orvosi mivoltom is megkérdőjelezésre került. Azon az alapon, hogy nem írtam gyógyszert...

Ja, azt elhiszem, hogy bogyókat kapkodni kényelmesebb mint naponta-kétnaponta 1-1,5 órát mozogni, odafigyelni az étkezésre, stb...

De akkor kérdem én: tényleg a gyógyszergyárakat kell szídni? Vagy előbb magunkba is nézünk, hátha a gyógyszergyárak csak a mi igényeinket elégítik ki...

Ezt érdemes elolvasni! A bevezetőjének veretes mondatai (nem fordítom le, meghagyom a maga eredetiségében és teljességében hatni):

"Physical activity is a fundamental means of improving physical
and mental health. For too many people, however, it has
been removed from everyday life, with dramatic effects for
health and well-being. Physical inactivity is estimated to
account for nearly 600 000 deaths per year in the WHO European
Region. Tackling this leading risk factor would reduce
the risks of cardiovascular diseases, non-insulin- dependent
diabetes, hypertension, some forms of cancer, musculoskeletal
diseases and psychological disorders. In addition,
physical activity is one of the keys to counteracting the current
epidemic of overweight and obesity that is posing a new
global challenge to public health."

Olvasd el a teljes anyagot ITT!

A magasvérnyomás betegség egyre gyakrabban fordul elő már viszonylag fiatal korosztályban is. Fennállása közép-hosszú távon olyan súlyos következményekkel járhat, mint agyvérzés, szívinfarktus.

Az érintettekkel történő beszélgetés során érdekes, mennyire csak a gyógyszeres kezelés ismert.

Egy most megjelent tanulmány viszont éppen a mozgás szerepére hívja fel a figyelmet. Az orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy vajon 20 perces mozgás (pl. kerékpáros tréning a maximális pulzus 70-80%-án) hogyan változtatja meg a vérnyomást.

Az eredmények egyértelműek: a vérnyomás csökken a mozgást követően. Legjelentősebb csökkenés a mozgás után 30-45 perccel figyelhető meg, és megmarad további 7 órán keresztül.

Ez az eredmény azért is olyan fontos, mert saját szűrési eredményeink alapján az ülőmunkát végzők között a magasvérnyomás aránya már 35 éves átlagéletkorú csoportnál is elérheti akár a 20%-ot is.

Forrás: J Strength Cond Res

Újabb nagy összefoglaló tanulmány. Most éppen az agyvérzés, szélütés megelőzése és a mozgás kapcsolatáról.

Az agyvérzés, szélütés azért is érdekes, mert a fejlett országok halálozási statisztikáiban a harmadik helyet foglalja el, a 65 év felettiek 10%-a halálozik el agyi történés miatt.

Az összefoglalóban 43 korábban elvégzett tanulmány eredményeit foglalták össze. Az összesített eredmények egyértelmű összefüggést mutattak a mozgás és a szélütés gyakorisága között. Érdekes viszont, hogy a mozgás statisztikailag kimutatható védő hatása csak a férfiaknál mutatható ki.

Forrás: Deutsche Artzteblatt

Nem csak a szív, de az ész is profitál a mozgásból!

Tanulmányok friss gyűjteménye tanulmány egyéretelmű bizonyítékokat mutat be, hogy a rendszeres fizikai mozgás segít megelőzni a demenciát (elbutulást), sőt az aerob mozgás képes javítani is az agyi működésen.

A tanulmány felveti, hogy az Alzheimer betegség megelőzésének jövőbeli egyik fő faktora a fizikai aktivitás lehet!

Forrás: Clinics in Geriatric Medicine

Dániai vizsgálat arról, hogy az ivóvíz fluor tartalma hogyan befolyásolja a gyermekek fogainak egészségét.

A vizsgálat több mint 41ezer gyermek adatait dolgozta fel, 5 illetve 15 éves korosztályból.

Az eredmények egyértelműek: 
- minél magasabb egy földrajzi területen az ivóvíz fluor tartalma, annál kevesebb a szuvasodás
- a szuvasodás mértéke csökkenthető fluor tartalmú fogkrémek használatával és rendszeres fogorvosi ellenőrzéssel

Forrás: Community Dent Oral Epidemiol.
 

Sokat szóltam már a mozgás és a szív-érrendszeri egészség kapcsolatáról.

Most egy tanulmányt mutatok be, ahol az egyik legféltebb női halálozási okról, az emlőrákról van szó.

A nemzetközi tanulmány arra keresett választ, hogy tartós testmozgás (heti 180perc egy éven keresztül) milyen hatást gyakorol a női hormonszintekre változó koron már túl lévő 50 év feletti hölgyeknél.

A vizsgálatok eredményei egyértelműek: tartós, heti 180 perces testmozgás jelentősen csökkenti a vér ösztradiol (ösztrogén) szintjét. A csökkenő ösztardiol szint előre vetíti az emlőrák kockázatának csökkenését.

Forrás: Journal of Clinical Oncology